Hajnali esőcsepp a fűszálba kapaszkodik.
Dideregve mered az ég felé.
Várja a napot, kelljen fel, hogy újra egybe olvadhasson az
éltető esővel.
Újra és újra így járja körbe, egy csepp eső az életet.
Lehull, felszáll, elpárolog, közben pedig újélet serken.
Táplálja, öntözi, s mikor virágja pompázik,
ő megpihen a szirmain.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése