Szólt az ének, fogtam hangodat.
Angyal kísért át az ég alatt.
Gyöngyszem vagy az élet vizében,
partot vetett létezés.
Nevetnék, de nem tudok,
arcod foglya vagyok.
Ülj ide mellém, szóljon a dal.
Perdülj táncra, remegjen a fal.
Öleljen karod, csókoljon hangod.
Sötét árny a takarónk.
Letűnt álmok falakon.
Kisérem lelkedet, szorítom kezedet.
Menned kell, hív a dal!
Ülök ágyadon, hajadat markolom.
Kihűlt élet mardossa lelkemet, tova tűnt remények.
Csak még egy hang, daloljon lelkemnek.
Lehunyt szemeim mögött könnycsepp pereg.
Akár az életbe vetett homokszemek.
Hiányod billogként égeti lelkem.
Követlek én, nem nyugszik szívem.
Ott leszek veled a hajnali égen.
A lenyugvó napsugár emlékében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése