2017. január 25., szerda

Munkás reggel!



Sötét még a reggel, halványan ég a kedvem.
Álmosan botorkálva álmaimba járok.
Ölelem még az éjnek emlékét.
Messzi világnak rém tettét.

Meleg ágyam csalogatva hiv.
Csak egy percre vagy kettőre belebújok én.
Pirkad már az ég, elindultam rég.
Ködbe veszett sárga lámpafény
halványan terelget egy új nap reggelén.

Meggyötört arcok, álmos ráncok.
Remegő kezek fogják a korlátot.
Fázósan magamba állok,
távolba látok, munkába járok.
Kopott öreg villamosra várok.





Nincsenek megjegyzések:

Jóga!

Csendben ülni, zenét hallgatni testünket ellazítani, ez a jóga! Mi évezredek óta uralja az elmét, rendbe teszi a lelket, ellazítja ...