Hát elmentél, csendben, halkan, észrevétlen.
Ami maradt az fáj, az elmúlt, végett ért.
Nem jön könnycsepp, nem jön harag, csak emlék.
Feltenném a kérdést, MIÉRT?
De csend van a helyén és remény.
Jön egy nap, tudom én.
Mikor a csend vissza tér.
Halkan lopózik, mögém ér.
Átölel és megérint.
Feleletként szemembe néz.
Nem kell több, ennyi elég.
Megértem már a csend üzenetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése